2018. 01. 16. kedd, Gusztáv


Rovatok

Szeretem a testem

 

Áyurvéda - az élet tudománya
 

Az ayurvéda több ezer éves múlttal rendelkező gyógyítási rendszer. A testet egészben nézi, és ehhez  mérten megállapítja a testegyensúly zavar valódi okát. Tanításai alapján mindenki meggyógyíthatja magát.
Az ayurvéda elsőként meghatározza alkatunkat (dosa) majd ehhez mérten megnézi melyik 

pszichofiziológiai típusba illünk bele (Vata, Pitta, Kapha).

A nyugati táplálkozási szokások főként laboratóriumi elemzésekre támaszkodnak, minden a zsírok, fehérjék, szénhidrátok, kalóriák, vitaminok és ásványi anyagok körül forog. Az ayurvéda viszont a táplálkozási– életviteli tanácsadások terén nem a tünetekből, hanem a páciensből indul ki, diagnosztizálja annak alapvető testtípusát, és megállapítja az egyensúlyzavar, azaz a születéskori testtípustól való eltérés okát. Célja tehát születéskori egyensúlyi állapot helyreállítása.

Az ayurvéda egy olyan ősi, több ezer éves, talán a legrégebbi ezoterikus gyógyítási rendszer és gyakorlati tudomány, melynek tanítása szerint mindenki meggyógyíthatja önmagát, ha megérti saját testét, annak igényeit. Ha saját testtípusának megfelelően táplálkozik, akkor egészséges marad. Az egyén alapvető felépítése élete folyamán változatlan marad, mivel az genetikusan meghatározott.

Ha az ember ismeri alapvető testtípusát, és jártas az ayurvéda tudományában, megtudja, hogyan kell természete szerint élni - állítják az ókori indus bölcsek. Amennyiben testtípusának megfelelő étrendet követi, teste igényei szerinti gyakorlatokat végez, valamint ügyel a pihenés, munka és lazítás ritmusára, egyensúlyban élhet. Ha nem így tesz, felborul a rend és kialakul a betegség, amely nem más, mint a rend megbomlása. A gyógyítás feladata ezért nem más, mint hogy a rendet, harmóniát visszaállítsa. Az ayurvéda nem betegségeket kezel, hanem a betegségekként megjelenő, a testtípustól való kóros és tartós eltérést korrigálja. A diagnózis mindig a test egyensúlyzavarának meghatározását tűzi ki célul. Az okok kutatásakor nemcsak a szervezet működésének változásaira figyel, hanem a beteg viselkedésére, hangulatváltozásaira és gondolataira is. Az ayurvédika különösen fontosnak tartja a pulzus, a nyelv, az arc, a szem a körmök és ajkak vizsgálatát. Három típusú betegséget különböztet meg: pszichoszomatikust, spirituálist és a fizikait. A terápia a test- és személyiségtípus meghatározásával kezdődik, majd az attól való eltérést határozza meg. Ezután kezdődik a kezelés összeállítása, amely nem csupán a gyógynövényekből, illetve természetes anyagokból készített gyógyhatású készítmények felírásából áll, hanem legtöbbször speciális étrendet, mozgást is javasol, vagyis életmód- és szemléletváltoztatásra tesz javaslatot.

Az ayurvédikus gyógyításban alapszabály, hogy gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt csak akkor szabad bevinni a szervezetbe, ha a beteg testet előtte méregtelenítik. Ez történhet terápiás hánytatással, izzasztással, hashajtással, inhalálással, illetve beöntésekkel. Az ayurvédikus gyógyszerek kizárólag természetes alapanyagokból állnak, így nincsenek mellékhatásaik. Elsősorban gyógynövényekből készítik őket, de használnak állati termékeket, ásványokat, fémeket, sőt, drágaköveket is. Az ayurvédikus szerek jellemzője az, hogy nem kiírtani, megszüntetni vagy pótolni akarnak: céljuk a szervezet alapvető folyamatainak helyreállítása, az immunrendszer és más központi rendszerek erősítése.

Az ayurvéda úgy fogja fel az emberi testet, mint a különböző energiák áramlásának folyamatát. Ezeket az energiákat három alap minőségre osztják, nevük: vata, pitta és kapha. Az emberi alaptípusok megkülönböztetésére is ezt a megközelítést használják. A vata típusú emberek hajlamosak a gáztúltengésre, az érelmeszesedésre, hátfájásra; a kapha alkatúak a mandulagyulladásra, arcüreggyulladásra, hörghurutra; a pitta alkatúak pedig a hólyag, epe, máj rendellenességeire, gyomorfekélyre és bőrbetegségekre. Betegségeik kezelésekor egészen különböző szerek és módszerek használatára van szükség az ayurvédikus megközelítés szerint.

Mivel az ayurvédikus orvosok mindig a test - lélek - szellem egységében gondolkoznak, kezeléseik során rendszerint használják a jóga légzőgyakorlatait és testtartásait, de tanítják a koncentrációt és meditációt is. Egyre több végzett, nyugati orvos fordul efelé a holisztikus tudomány felé, rácsodálkozva az ősi gyógymódok bizonyos területeken a modern orvoslást is meghaladó tudását.

 

A táplálékok és gyógynövények tulajdonságai összhangban állnak ízükkel, alkotóelemeikkel, hevítő vagy hűtő hatásukkal, a szervezettel való energiaközlésük módjával.

Az ayurvéda hat uralkodó ízt, és szintén hat – páronként ellentétes – minőséget különböztet meg. Energiája szerint a hat íz két csoportra osztható: erős, savanyú és sós – hevít, vagyis növeli a Pittát, míg az édes, fanyar és keserű hűt, tehát csökkenti azt.

A hat íz:

- ÉDES: cukor, méz, rizs, búza, tej, tejszín, vaj, fehér kenyér;

- SÓS: minden, ami sót tartalmaz;

 -SAVANYÚ: citrom, ecet, joghurt, egyéb erjesztett termékek, paradicsom, savanykás gyümölcsök;

- KESERŰ: leveles zöldek (cikória, endívia, spenót, saláta), keserű uborka, citrom héja, tonik, kurkuma;

- CSÍPŐS: erős paprika, bors, hagymafélék, gyömbér, retek, erős fűszerek;

- FANYAR: bab, lencse, káposzta, brokkoli, karfiol, zeller, burgonya, alma, körte.

Az ízek mellett az ételek további hat jellemzője:

- nehéz vagy könnyű – pl. a búza nehéz, az árpa könnyű, a marhahús nehéz, a csirke

könnyű, a sajt nehéz, a fölözött tej könnyű;

- olajos vagy száraz – pl. a tej olajos, a méz száraz, a szójabab olajos, a lencse száraz, a kókusz olajos, a káposzta száraz;

- meleg vagy hideg (hevíti, vagy hűti a testet) – pl. a bors meleg, a menta hideg, a méz meleg, a cukor hideg, a tojás meleg, a tej hideg.

A táplálkozást az ájurvéda szerint össze kell hangolni az évszakokkal is:

- Nyáron nem jó erős, fűszeres ételeket enni, mert tovább növelik az épp uralkodó Pittát, kedvezőbbek a hideg, keserű és fanyar ételek (pl. nyers saláták).

- Ősszel, amikor a szél erős és száraz, kerülni kell a szárított gyümölcsöket, a magas fehérjetartalmú ételeket, melyek a hideg, száraz Vatát fokozzák.

- Télen tartózkodjunk a hűtött italoktól, fagylalttól, sajttól és joghurttól, a hideg, nedves ételektől, melyek tovább növelik a Kaphát.

További jó tanácsok:

Csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk! Szomjasan ne együnk, éhesen ne igyunk! Legalább 32-szer rágjunk meg minden falatot! Ne együnk egyszerre kétmaroknyinál több ételt, mert gyomrunk kitágul, és még többet fog követelni! A víznek létfontosságú szerepe van a test egyensúlyának megtartásában.Ha vizet iszunk evés közben, az segíti az emésztést. Étkezés után fogyasztva azonban felhígítja az emésztőnedveket, s így hátráltatja az emésztést.

A böjtök amellett, hogy fogyókúrázásra alkalmasak igen fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében is, mert pihentetik az emésztőrendszert. A vata és pitta alkatú személyeknek nem szabad három napnál hosszabb böjtöt tartani, míg a kapha alkatúak ennél hosszabbra is vállalkozhatnak. Fontos viszont, hogy mind a böjt, mind a normál étkezés során sok rostot fogyasszunk. Rosttartalmú ételek hiánya esetén ezt pótolhatjuk vízben oldható korpákkal.

Amikor böjtöt tartunk, figyelnünk kell fizikai erőnkre és állóképességünkre. Ha az észrevehetően csökken, fel kell hagyni a böjttel. Javasolt viszont láz, megfázás, székrekedés, ízületi fájdalom, illetve a vastagbélben felhalmozódott mérgek esetén.

Az egészséges embernek is tanácsos legalább hetente egyszer böjtöt tartani.

Az ájurvédikus kezeléseknek két típusa van: a mérgek elpusztítása vagy azok semlegesítése. E kezelések alkalmazhatók mind fizikai, mind érzelmi síkokon.

 

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF