2018. 07. 18. szerda, Frigyes


Rovatok

Utazzunk

 

Szlovénia meseszép tájain

 

A Bledi-tó

A 6 km hosszú ösvény a tó körül elég hosszú egy lazább kikapcsolódáshoz, például a sétához vagy kerékpározáshoz. Az ösvény felvezet a magaslatokon lévő kilátókhoz is – a Várhegyre és a környező hegyekre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik. Pihenjen meg egy kicsit az ott lévő padok egyikén és élvezze a kilátást a tóra, a szigetre és a távolban látható Karavankákra, egyben megcsodálhatjuk a kacsák és hattyúk játékát a vízen. Nagyon népszerű a csónakázás, hiszen Bled az evezős sporttevékenység hagyományával és nemzetközi evezős versenyek megrendezésével büszkélkedhet. Nyáron hűsölhetünk a vízben vagy lazíthatunk a vár strandon, amely minden évben turisták tömegét vonzza. Amikor télen alacsony a hőmérséklet, a tó is befagy.

A tó keletkezése: a mai tó helyén egykor tektonikus medence volt, amelyet később a bohinji gleccser formált át. Ennek során akadályba ütközött - egy hatalmas sziklába, amelyet addig dörzsölt és csiszolt, ameddig csak az maradt belőle, amit ma szigetnek nevezünk. A jég elolvadt, a medencét elöntötte a víz és így keletkezett a 2120 m hosszú és 1300 m széles Bledi-tó. A tó legmélyebb pontja 30,60 m és a fenekére a búvárok is szívesen lemerülnek.

A tó tektonikus létrejöttét az északkeleti részén található termálforrások erősítik meg. Miattuk a víz nyáron eléri a kellemes 23°C hőmérsékletet. A termálforrások vizét a Grand Hotel Toplice, a Park szálloda és a Golf szálloda medencéiben élvezhetjük.

A Bledi-sziget

Valódi kihívás a szem és a test számára a sziget, melyen egykor a Živa nevű szerelem istennőnek szánt szentély állt a mai fenséges gótikus templom helyén.

A sziget legismertebb jelképe a Mária mennybemenetele templom - de a meglátogatása előtt  le kell küzdeni a templomhoz vezető 99 kőlépcsőt-, hosszú és gazdag történelmével, de a dús növényzet mögött több érdekes szigeti épület is található, mint például: a harangláb, a templom, a plébánia és a prépost háza, a kis remeteség, valamint némely titokzatos legenda.

Jellegzetes nevezetessége a 1534-ből való és a templom főhajójában elhelyezett, "kívánságot teljesítő harang"-ja, Franciscus Patavinus, padovai mester műve. A legenda szerint a bledi várban élt egy fiatal özvegyasszony, Poliksena, aki egy kis harangocskát öntetett a sziget templomjába a férje emlékére. Egy rettenetes vihar elsüllyesztette a csónakot a haranggal és a csónakosokkal együtt és még ma is hallani az elsüllyedt harang hangját a mélyből. Halála után a pápa egy új harangot küldött a templomba a bledi szigetre. Aki háromszor megszólaltatja ezt a harangot, és hisz Istenben, annak teljesül a kívánsága.

Először a többistenhit (politeizmus) jegyében, a szigeten a szerelem pogány istennőjének szentélye volt. A keresztény hittérítés után, 745-ben az emberek kénytelenek voltak áttérni a keresztény hitre és ekkor Živa istennőt felcserélték a keresztény Mária személyével. Az ószláv istentiszteleti szentélyből, Szűz Mária születésének szentelt templom lett, hogy az emberek imádkozhassanak, felépült a kis Mária-kápolna is.

Slap Savica vízesés

A Slap Savica avagy az Alsó-Száva vízesése Szlovénia egyik leglátványosabb vízesése. A Kozjak és a Bovec mellett található Boka-vízesés mellett ez az impozáns víztömeg is vonzza a turistákat. A környék sem nélkülözi a látnivalókat: a Hét-tó völgye innen könnyen elérhető, de ahogy a vízeséshez autózunk, nem ússzuk meg, hogy ne haladjunk keresztül a festői Bled városán és ne hajtsunk végig a Bohinji-tó partján.A (fizetős) parkolóból kellemes és kiépített sétaút vezet fel a belépőjegy megváltása után a Száva vízesésére kiváló betekintést nyújtó, fedett kilátópontig. A magasból lezúduló víz ereje miatt nem mehetünk le a türkiz színű tavacskához, amibe a tajtékzó áradat zúdul: pedig nagy melegben jól esne megmártózni benne. Ha ezen a környéken járunk, vétek kihagyni ezt a természeti szépséget.

Vintgar-szurdok

A Vintgar szurdok, Szlovénia egyik legismertebb látnivalója, a meseszép Bled városából könnyen elérhető, a szurdoknak két bejárata is van, ahonnan mi is felfedezőútra indulhatunk.

A szurdok, amelyet a Radovna folyó vájt ki, Gorje közvetlen szomszédságában fekszik, körülbelül 4 km-re észak-nyugatra Bledtől. 1891-ben fedezte fel Jakob Žumer, Gorje polgármestere és Benedikt Lergetporer térképész és fotós. Természetes formájában járhatatlan volt, és mivel Bled turisztikailag folyamatosan fejlődött, a szurdokot hamarosan rendbe hozták és megnyitották a nyilvánosság számára. Természetes szépségei miatt a Vintgár-szurdok Szlovénia fontosabb turista látnivalói közé sorolható. A látogatók száma évről évre növekszik.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1,6 km hosszú Vintgár-szurdok a függőleges sziklafalas Hom és Boršt közé ékelődik be, a szurdokot a Radovna folyó vízesései, medencéi és zúgói teszik felejthetetlenné. A szurdokon keresztül a folyó felett lévő fahidakon át, és a sziklák oldalához rögzített fafolyosókon (ún. Žumrovh galerijah) tanösvény vezet, amely a 13 m magas Šum-vízeséssel fejeződik be.

A Vintgar-szurdokban két, emberi kéz által épített, látványosság található. A bohinji vasútvonal egyíves kőhídja, amely 1906-ban épült és 33,5 m magasban halad át a szurdokon, valamint a gát, ahonnan a víz a 'Vintgar pod Šumom' kisebb vízerőműhöz vezet el.

Nevének eredete: Az egyik magyarázat szerint a ’vintgár’ szó a német Weingarten elnevezésből ered – szőlőültetvények a közeli Podhum-ban –, a másik magyarázat szerint onnan, hogy a szurdok keresztmetszetének alakja a borospohár alakjára emlékeztet. Szlovénia hasonló szurdokai (Iški vintgar, Ribniški vintgar Srednja vas  felett Bohinj-ban és a Bistriški vintgar Slovenskih Konjice-nál) a Bledi Vintgár-ról kapták nevüket.

A különleges éghajlati és mikrodomborzati körülmények miatt, a Vintgár szurdokban számos olyan növényfaj található, amely különbözik a területre jellemző növényzettől. Első ízben Šafer Janez pap és amatőr botanikus lett figyelmes rájuk. Šafer vintgári növényeinek listáját először Godec Ivan tette közé 1899-ben, a 'Dom in svet' című folyóíratban megjelent cikkében, ezt követően a 'Vintgar' és a 'Slika iz gorenjske Švice' című könyvekben.

 

 

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF