2018. 05. 23. szerda, Dezső


Rovatok

Utazzunk

5 alig ismert tó Magyarországon egy hűsítő csobbanáshoz!

Van élet nyáron a Balatonon túl is! Ha tóparton sétálnánk, vagy fürdőznénk egyet, nem muszáj zsúfolt helyet választanunk. Mutatunk 5 kevésbé ismert festői tavat, amit érdemes felkeresni.

A máriaújfalui Hársas-tó

Szentgotthárdtól néhány kilométerre, a város településrészén, Máriaújfalu határában, az Őrség és a Vendvidék találkozásánál egy igazán vadregényes tájra bukkanhat az arra járó vendég. Ez pedig nem más, mint Szentgotthárd környékének egyik ékköve, a máriaújfalui Hársas-tó.

A tó a 80-as évek végén, a Hársas-patak felduzzasztásával egy igazán szép vadregényes környezetben keletkezett. Bár Hársas-tónak hívják, Máriaújfalusi-víztározó a hivatalos megnevezése. A víztározó létrehozása megoldotta a korábbi árvízproblémákat, és ezzel együtt létrejött egy gyönyörű tó egy gyönyörű környezetben. Az évtizedek során folyamatos fejlődésen ment keresztül, akár a megközelíthetőségre, akár a tó déli végében létesített strand infrastruktúrájára gondolunk. Mindezen fejlesztések úgy mentek végbe, hogy a tavat körülvevő erdők és természet szépségét mindmáig sikerült megóvni.

A Hársas-tó közkedvelt kirándulóhely, de a nyári időszakban rengeteg fürdőzőt lát vendégül a kijelölt strand területén, illetve a horgászat szerelmesei is szívesen pecáznak a tónál. A tó több irányból is megközelíthető, Szentgotthárd-Máriaújfalu, Apátistvánfalva és Farkasfa felől is. A sétálni, biciklizni vágyók számára is kedvelt Hársas-tó teljes egészében körbesétálható és tekerhető, és néhány évvel ezelőtt tanösvény is kialakításra került ezen az úton. A tanösvényen tett séta közben a felállított információs táblák segítségével a túrázó megismerkedhet az Őrség és a Vendvidék jellemző növény- és állatfajaival, továbbá ismereteket sajátíthat el a környék erdeinek, gombafajtáiról, ezen belül is a mérgező és a nem mérgező fajtákról.

Arlói-tó

Az idilli környezet neve egy geológiai kifejezésből ered, a suvadás ugyanis egyszerűen földcsuszamlást jelent, az Arlói-tó pedig épp egy ilyen földcsuszamlás révén keletkezett.

Ez adja a hely különlegességét is, ugyanis egész Európában összesen két ilyen tó van: az Arlói, meg az erdélyi Gyilkos-tó.

A suvadás, vagy lejtőcsuszamlás a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel való váltakozásaikor keletkezik. Mivel a homokréteg vízáteresztő, a rajta könnyen átszivárgó víz átnedvesíti és csúszóssá teszi az alatta levő agyagfelületet, és bekövetkezik a suvadás. Magyarországon ilyen terület például a Balaton melletti magaspart Balatonkenesén, vagy az Arlói-tó.

Arló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében fekszik. Fő nevezetessége a tó, mely a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett. Egy 300 méternél is hosszabb 50-60 méteres függőleges szakadásfal mentén csúszott meg az a homoktömeg, amely elzárta a Szohony-patak völgyét. Annak vize így feltöltötte a kialakult mélyedést, létrehozva ezzel a páratlan szépségű Arlói-tavat. A tó partján napjainkra pihenőházak és horgásztanyák sora épült fel.

Közvetlen környezetét fenyőerdők borítják, ezért a párás, szinte páratlan mikroklímájú hegyi levegő rendkívül alkalmas allergiás, és más légzőszervi problémák enyhítésére, gyógyítására.

A Suvadás Liget, a tó strand, és kemping összefoglaló neve, mely ligetes, nyugalmas környezetével, kikapcsolódási lehetőségeivel méltán kápráztatja el az erre járókat. A vízben úszni, játszani, evezni, vízibiciklizni is lehet. A sportot kedvelők is elfoglalhatják magukat: biliárd, darts, asztali tenisz, kültéri sportok, foci, lábtenisz. Mindemellett túrákat tehetnek vendégeink a közeli hegyekben, erdőségekben, testközelből megcsodálva többek közt a suvadás képződményét is.

Deseda-tó

Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a Deseda.

A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 1974-ben. A tó 8 km hosszú, 26 km kerületű, 245 ha területű és 8,2 millió m3 vizet tárol. Vízgyűjtő területe 170 négyzetkilométer. A Desedát árvíztározóként hozták létre, de a kezdetektől fogva célpontja volt a kaposvári horgászoknak.

A tó erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt. A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakasz a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelye. A Desedát teljes egészében körbeveszik változatos túrautak, melyek járhatók kerékpárral is.

Hidegebb teleken a tavat ellepi a korcsolyázó emberek hada. Főként a 67-es főút hídja és az arborétum közötti területre koncentrálnak, a kedvező feltételek miatt.

Vadása-tó

Hegyhátszentjakab település határában van a Vadása-tó, melyet 1968-ban kezdtek kialakítani, zömmel társadalmi munkában. 4 hektár területen, csodálatosan szép környezetben, a hasonnevű patak vizének felduzzasztásával keletkezett. Elnevezése onnét ered, hogy a környéken sok volt a róka, ezek lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta, Vadása-patak, illetve tó. Vize kristálytiszta, a tavat 12 forrás táplálja. A tó kialakulása a 20. század elejére tehető, de az 1920-as évek után teljesen elhanyagolták a területet.

A Vadása-tó két tóból áll. A kisebb vízfelületű, újabb tó vadregényes, sűrű erdő közepén fekszik, vízéből tuskók állnak ki. Elsősorban a horgászok kedvelt helye: ponty, amur, keszegfélék, süllő, balin és kárász fogható itt. A nagyobb méretű tó strandolásra is alkalmas.

Tarcali-tó

Tarcal Tokaj mellett található, és bár nagyon híres borvidékünk, a különleges fürdőhelyét kevesen ismerik. A bányató egészen elképesztő fekvésű, a sziklákkal tarkított, mélyebb vizű fürdőhelyet a vadregényes kalandok kedvelőinek ajánlott.

A Kengyel-tó egy 50 hektáros vízterület Tarcal község peremén. Vízmélysége 1,5 és 2,5 méter közötti. A tóról kivételesen szép kilátás nyílik a Tokaji-hegyre. A víz nádfallal szegélyezett, számos öböllel, hal „kifutóval”, nyílt vízen található nádszigetekkel tagolt. Nádtorzsák, ágak és egyéb természetes akadók megtalálhatók benne. A tó kapitális harcsái által kifürdött és bedöntött bokrok, nádtorzsák jelzik számunkra, hogy hatalmas halak élnek ebben a vízben. A tó az országban elterjedt intenzív halgazdálkodási tevékenységtől mentes. Jó természetes szaporulattal rendelkezik. Legfontosabb halfajai a ponty, a kárász, az amur, a compó, a csuka, a süllő és a harcsa.

2015-06-05

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF