2018. 01. 17. szerda, Antal, Antónia


Rovatok

+1

Advent a várakozás időszaka

 

Az egyházi esztendő Advent első vasárnapjával kezdődik, a soron következő négy hét pedig egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt.

Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik, ez az András naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap. Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, ezen idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére ajánlottak. A katolikus egyházban advent liturgikus színe ma is a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.

A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak. Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Amennyire tudni lehet, az első adventi koszorút 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Ezen a koszorún 23 gyertyát helyezett el, és minden nap meggyújtott egyet a Karácsony érkeztéig. Egy felfüggesztett szekérkerék szolgált az első koszorúként. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, melyek a hit, a remény, a szeretet és az öröm. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Az adventi gyertyák jelentése:

Ma a legtöbb adventi koszorú viszont már nem 23 gyertyával készül, hanem csak 4-el, a négy gyertya a négy hetet jelzi, amely megelőzi a karácsony estét. A gyertyák színe a katolikus egyházon belül kétszínű. Van egy rózsaszín és három lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila. Ez a szín a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelzi, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle.

Az adventi koszorúk felépítése

Az első gyertya jelképezi a hitet. A hitet, amit Istenbe és az ő megváltásáról szóló ígéretébe vetünk. Persze bibliai szimbolikája is van, és mint ilyen Ádámot és Évát jelképezi. A második gyertya a remény jelképe. Isten megígérte a zsidó népnek, hogy a Messiás az ő nemzetükből kerül ki, így is lett. Ugyanígy mi is reménykedhetünk saját megváltásunkban és abban, hogy isten valóra váltja ígéretét.

A harmadik vasárnap meggyújtott gyertya a szeretetjelképe. A bibliából Keresztelő János képe felel meg ennek a gyertyának, aki hirdette Jézus eljövetelét. A negyedik gyertya az örömöt szimbolizálja. Bibliai szimbolikája Szűz Mária, aki világra hozta Jézust. Elterjedt szokás, hogy a koszorú közepébe fehér gyertyát tesznek, ami a világosságot, Jézus fényét jelképezi, ezt a gyertyát szenteste gyújtják meg. Az adventi koszorúk általában kör alakúak és valamilyen örökzöldből – általában fenyőágból – készülnek. Az idők múlásával nemcsak a gyertyák száma, de azok színe is változott. A legelterjedtebb színek a piros, a zöld, a fehér, az ezüst és az arany színek, de bármilyen szín szóba jöhet, csak a képzelet szab határt a koszorú anyagának és színének.

Nem véletlen, hogy örökzöldből készülnek a kerek koszorúk az adventi időszakra. Az örökzöldek az életet, a növekedést jelképezik, míg a kör az örökkévalóságot, mivel nincs se kezdete, se vége. A kereszténység előtti időkben ez az évszakok körforgását jelentette, és mint ilyen reményt adott a következő hónapokra, amit a várakozás töltött ki – várták a meleg visszatértét.

Az adventi koszorú készítéséhez általában természetes anyagokat használunk: szárított gyümölcsöket, fahéjat, tobozokat, mohákat, makkokat, erdei bogyókat, szalagokat, szalmát. Az ˝igazi˝ adventi koszorúra mindig kerül fagyöngy is, amit kék szalaggal kötnek át. A fagyöngy ugyanis a levegőt jelképezi. Persze a pogány időkben úgy gondolták, hogy elűzi a rossz szellemeket, ezért nem is kedvelték annyira a kereszténység képviselői. Az otthon készített koszorúknak viszont szinte elengedhetetlen kelléke.

Persze ma már sokan úgy készítik az adventi koszorút, hogy az majd a karácsonyi hangulathoz is tökéletesen illeszkedjen, ezért sok piros-zöld kombinációt lehet látni. Mivel ma már inkább dekorációként használják, a forma sem marad a régi minden alkalommal. Ilyenkor persze nemcsak a házban, hanem a bejárati ajtóra is szoktak koszorúkat akasztani. Ha te is saját készítésű adventi koszorút szeretnél, használd a képzelőerődet, mert ma már nincs megkötött szabálya a koszorúkészítésnek, bármit elkészíthetsz, ami kipattan a fejedből.

2015-11-06

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF