2018. 01. 17. szerda, Antal, Antónia


Rovatok

Utazzunk

Egerszalók

Egerszalókról vélhetően mindenkinek a sódomb és a gyógyvíz jut eszébe, de a gyönyörű környezetben fekvő település és környéke akár egy hétre is elegendő kirándulási és egyéb programlehetőséget rejt. A fürdő egyébként tényleg különleges, és jó borokból sincs hiány.

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített.

Hőforrás, sódomb

A 410 m mélyről feltörő víz 65-68 °C-os, a kút vízhozama 2350 liter/perc. A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos hévíz, melynek a metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét. Többek között érelmeszesedés, csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, gerincbetegségek, idegrendszeri betegségek - idegzsába és ideggyulladás, anyagcserezavarok (köszvény, pikkelysömör, cukorbetegség) és mozgásszervi betegségek, vegetatív idegrendszer zavarai, kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásai, meddőség, vérzészavarok és mozgásszervi műtétek utókezelésére alkalmas. Ivókúra formájában alkalmas túlsúly, epebetegségek és gyomorsav problémák kezelésére. A gyógyvíz közepes oldott anyag tartalmú, kalcium-nátrium hidrogén karbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav és metakovasav tartalma. A víz 30 nyomelemet tartalmaz - 12 biológiailag nélkülözhetetlen, 7 általánosan kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású - (F, Si, P, Cr, Mn, Fe, Cz, Zn, Sn, Mo.I, Al, ScTi, As, Ge, Rb, W, B, Ga, Br, Sr, Z, Yr, Nb, Sb, Cs, Ba, Pb).
Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20 000 éves.
A kút: az első kutat 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva fúrták. Olaj helyett kb. 405-410 méteren 65 hévizet találtak. 1969-ben épült az első 6 m átmérőjű medence. A második kutat 1987-ben fúrták, amelyből 426 méter mélységéből 68 termálvíz tört föl. A kutak az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető Kft. fennhatósága alatt működnek.
A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.

Nem csak a sódomb érdekes

Bár sokan tényleg csak a fürdő miatt mennek Egerszalókra, azért más programlehetőségek is akadnak a környéken.
A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az Egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun- avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.

Egerszalókon másik különlegessége pl. a falu déli részén riolittufába vágott barlanglakásokban kialakított kis skanzen, ezeket ma már lakás céljára nem használják. Érdekesség, hogy ezeknek a tufából készült lakásoknak a története egészen 1200-ig nyúlik vissza, igaz, csak a 19. században érték el a kialakított helyek a lakásméretet. Az 1800-as évek végén költöztek be ide magyar családok, és néhány ilyen lakást még az 1960-as években is laktak (manapság egy-egy családi háznál garázsként vagy borospinceként funkcionálnak).

A Bükkalján egyébként összesen 18 barlanglakásos település ismert. Igény szerint kézműves foglalkozásokon is részt lehet itt venni. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon.

A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.
A patakból duzzasztották fel az Egerszalóki tavat, mely kedvelt helye a horgászoknak. A kristálytiszta vizű tóban rengeteg domolykó, arany - és ezüst kárász, sügér- és keszeg féle, amur, ponty és csuka található. A tavon akár csónakból is horgászhatunk. A tó természeti látnivalókban gazdag környéke kiválóan alkalmas családi kirándulásokra, piknikekre. Említésre méltó a 217 fajból álló madárvilága, melyből 171 védett, 28 pedig fokozottan védett.

Egerszalók az Egri Borvidék egyik gyöngyszeme

Egy oklevél tanúsága szerint már 1249-ben volt Szalókon telepített szőlő. A török pusztítás utáni újratelepülés után is folytatták az itt lakók a hagyományokat. Az 1990-es rendszerváltást követően, a település kiváló szőlőtermő területein a minőségi szőlő-és bortermelés irányába indult el a fejlődés. Jelenleg mintegy 420 ha-on termelnek kiváló minőségű szőlőt, a kisebb-nagyobb szőlőbirtokokon. 1995-2004 között mintegy 160 ha-on telepítettek szőlőt a gazdák. A termés jelentős része a helyi pincészetekbe kerül feldolgozásra, érlelésre, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával.

Pincészetek a helyi adottságokat kihasználva /hőforrás, gyógyturizmus/ termelői borkimérésre, vendégfogadásra, borkóstolásra is berendezkedtek, ahol megkóstolhatóak és megvásárolhatóak az egyedi ízléseket is kielégítő fehér, Leányka, Olaszrizling, Otonel muskotály, Chardonnay, és vörösborok Merlot, Cabernet, Kékoportó Zweigelt, Kékfrankos, Blauburger, valamint az ezek házasításával összeállított cuvée borok. Természetesen nem hiányozhat az összeállításokból a borvidék zászlóshajója, az Egri Bikavér sem.

Szüretindító Bortúra 2015 Egerszalók

Szüretindító Bortúra a szőlő útját a tőkéktől a kádakig és boros poharakig végig kísérő fesztivál a folk misétől a pincelakomáig. Az Egerszalóki templomban folk misével veszi kezdetét a szüreti Bor-Túra. A mise után szüreti felvonulásra indul a sokadalom a határba a szőlőszentelésre. A népi ruhákba öltözött táncosokat, népdalkórusokat, zenészeket és a szőlőművelés régi és mai eszközeit bemutató gazdákat lovas hintókon, szekéren hordják körbe a falu utcáin. A vidám felvonulás alkalmával a gyerekeket szőlővel, a felnőtteket borral kínálják. A kisbíró kidobolja a nap eseményeit, mulatságba hívja a falu apraját-nagyját. Szüreti játékok és vetélkedők, kézművesek és vásárosok, népi előadók, szüreti hagyományokhoz illő ételek és finom Egerszalóki borok várják az érdeklődőket.

2015-09-08

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF