2018. 09. 24. hétfő, Gellért, Mercédesz


Rovatok

Szakértő véleménye

Éttermi higiénia

Már David C. Korten, a híres közgazdász és író (kinek könyveit természetesen rengeteg országban tiltólistára helyezték, azért, mert igaza van) is megfogalmazta, hogy a mai világban a tőkés társaságok uralják a világot. Nem a kereslet és a kínálat határozza meg a dolgok áramlását, mindenki csupán a profitot hajkurássza, s így hajlamos elkövetni szabályszegéseket. Ezalól természetesen a vendéglátóipar sem lehet kivétel. Noha durva sarkítás lenne azt állítani, hogy manapság nincsenek rendes, tiszta, csakis friss alapanyagokból dolgozó éttermek, vendéglők, PUB-ok, viszont naivság volna, ha elfordított fejjel nem akarnánk tudomást venni olyan dolgokról, amik igenis jelen vannak.

Miért járunk éttermekbe, a biztonságos otthontól távol?

Az étkezés mindig magas helyen szerepelt az emberi szociális tevékenységek között. A mai időkben különféle okokból esznek az emberek otthonukon kívül. Sokak időhiány miatt, gyorséttermekben, vagy napi menü ajánlatokat kérnek, sokan a családot lepik meg, ünnepek alkalmával stb. Nyilvánvaló hát, hogy az egész vendéglátóipar mozgatórugója az emberi bizalom. A vendég megbízik a vendéglátójában, így a vendéglátónak érdeke a vendég elégedettsége. Az otthonunkon kívül történő étkezés üde színfolttá teheti az eseményt, új embereket ismerhetünk meg, új ízeket próbálhatunk ki, egyszóval csillapíthatjuk valamelyest végtelen emberi kíváncsiságunkat.

Akkor miért történnek mégis higiéniai ballépések?

Álszentség lenne védeni azokat a konyhákat, melyek újracímkézik a lejárati dátumokat, s hasonlók, de józanésszel belegondolva, manapság rengetegen megfordulnak az éttermekben, s a szigorú konyhai előírások következtében rengeteg a felesleg, ami megy a lecsóba, s így hatalmas a pazarlás. Az éttermeknek fontos, hogy fennmaradhassanak, ezért megpróbálnak kevesebbet is költeni. Ha csupán arról van szó, hogy a köretünkben 2-3 napja lejárt ecetes uborkát kapunk és észre sem vesszük, ha nem hívják fel rá a figyelmünket, akkor talán ezt „lenyelhetjük”, ha így nem megy szemétbe rengeteg – egyébként még teljesen fogyasztható – étel, mikor az éhezők száma amúgy is rendkívül magas.

Mi az, ami már nem „lenyelhető falat”?

Ha a vendég józanésszel megáldott, akkor alapvetően elvárja a tisztaságot az asztalán, s az egész étteremben. Ha egy étterem padlója, ablakai koszosak, a növények kókadtak a vázákban, ha a tányérok piszkosak, foltosak, csakúgy, mint az evőeszközök, az természetesen felháborító. Az ember bizalommal érkezik az étterembe, hogy kiszolgálják, kifogástalanul, vagy legalább az étterem színvonalához mérten.

Nagyobb baj, ha az étellel nincs valami rendben. A hajszál a levesben, a hideg leves (aminek melegnek kéne lennie), az odaégett hús, a túlfőtt zöldség, a romlott (nem csupán lejárt szavatosságú) étel. Ha ilyennel találkozik az ember, jogosnak érezheti a visszatérítést. Mindezt tetézheti még a bunkó személyzet is, de ez már emberi tényező, így kétoldalú. A vendég is lehet parasztosan fűszerezve, nem csak a paraszttál, amit rendelhet…

Mi tévők legyünk?

Az ember igenis várja el adott éttermektől az általuk képviselt színvonal megjelenését a higiéniai tényezőkben is. Fontos az is, hogy a vendég elvárásai ne legyenek túl magasak, ne essünk a ló túloldalára. A legfontosabb nem is mindig az étel íze, hanem a benyomás, ami a vendégben marad. Keressük az olyan helyeket, ahová bizalommal léphetünk be, s elégedetten távozhatunk.

Írta: Horváth Szilveszter

2015-07-07

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF