2017. 12. 16. szombat, Aletta, Etelka


Rovatok

Utazzunk

Peru

 

A Csendes-óceán partvidékén mindentől távol apró szigetcsoport, ahol különleges állatfajok élik lármás magányukat. Az Atacama sivatag: -talán a földönkívüliek véstek misztikus, csak repülőgépről látható rajzokat a forró sivatag kövébe? Amazónia tikkasztóan nedves, élettől hangos esőerdeit a Dunánál is szélesebb "patakok" kanyarogva alakítják útjukat, hogy elérjék az Amazonas folyót, Dél-Amerika ütőerét. Az Andok hegység felhők fölé nyúló meredek sziklafalain az inkák birodalma és még régebbi letűnt civilizációk nyomai olyan magasságokban, ahol már szinte tapintható az istenek közelsége. A örök hófedte hegygerincek ölelésében elterülő üdezöld platón haladva csak az állandó légszomj jelzi, hogy közel 3500 méteres magasságban vagyunk különben azt hinnénk dimbes-dombos tájon haladunk. Még ennél is feljebb a világ tetején már azt hittük csak egy dolog ejti ámulatba a látogatót a tengerkék Titicaca-tó, de távol a parttól a tó vízén nádból készített úszó falvakon emberek élnek. Mi ez, ha nem tömény egzotikum?

Perut bemutató cikksorozatunkban a Csendes-óceántól indulunk az ország belseje felé, hogy az olvasó teljes képet kaphasson erről a misztikus, megannyi titkot rejtő területről. Peru hallatán, legtöbbünknek az inka és a Machu Picchu szavak jutnak eszünkbe. Érdekesség, de el kell árulnunk, hogy az inka civilizáció a legrövidebb ideig maradt fenn ezen a területen, míg a kecsua népcsoport mára kilencven százalékban benépesítette Perut.

Ballestas-szigetek

A sokak által csak Kis Galapagosként emlegetett Ballestas-szigetek mesés élővilága minden utazót elkápráztat. A szigetekhez közeledve hajónk körül delfincsapatok terelgetik a fel-felcsillanó halrajokat. Még nem látjuk őket, de az egyre erősödő hangzavar, na és a tömény ammónia szag jelzi, hogy sütkérező fókák tízezreihez érünk. Nem kell félni! Jut élelem mindenkinek. A vízimadarak milliói sem koplalnak. Pingvin, kormorán, fregatt madár, sirály kolóniák lepik el ezeket a kopár sziklaszigeteket, értékes ajándékot hozva magukkal. Ez nem más, mint a guano, vagyis az ürülékük. A guano kitermelés ezen a területen meglehetősen elterjedt. Érthető, hiszen egy kilogramm guano 1 gramm aranyat ér, s mikor ezt írjuk nem viccelünk. Ebből a nemes anyagból kemikáliákat állítanak elő, melyek a műtrágya-gyártáshoz elengedhetetlenek. Mondani sem kell, hatalmas üzlet és jogosan merül fel a kérdés, hogy abból a bizonyosból mégiscsak lehet várat építeni?

A Nazca rajzok rejtélye

Túránkat folytatva a partvonaltól befelé megérkezünk bolygónk legszárazabb tájára, ahol az átlag csapadékmennyiség egy évben 3 mm, de előfordulhat, hogy 2-3 évig, egy csepp eső sem esik. Ez az Atacama sivatag, mely élővilága helyett egy sokkal érdekesebb és rejtelmesebb dologgal hívja fel magára a figyelmet; a Nazca-vonalakról van szó. Talán a földön kívüliek véstek misztikus – csak repülőgépről látható – több száz méteres rajzokat a forró sivatag kövébe?  Miközben a pilóta, gyomorforgató akrobata mutatványokkal fordul rá a kietlen platókra a  repülőgép ablakából felfedezhetjük az Andok szent madarát a kondort, néhány kilométerrel odébb pókot, majd kolibrit, majmot, és sokak kedvencét, az asztronautát, aki barátságosan integet nekünk. A Nazca kultúrából származó geoglifáknak sokan misztikus jelentőséget tulajdonítanak, valljuk be nem alaptalanul. Egyesek szerint a csillagászathoz van köze, mások azt állítják, hogy ezen rajzok egy része vízforrásokra mutat, és olyan elképzelés is van, hogy a motívumok egy földönkívülieket fogadó leszállópálya jelzései. Biztosat eddig még nem derítettek ki a rajzok mibenlétével kapcsolatban, és talán ettől olyan izgalmas az egész.

Készüljünk fel

A következő számban az Andokhoz barangolunk, ám annyit előtte el kell mondanunk, hogy egy perui utazásra alaposan fel kell készülni, anyagilag és egészségügyileg egyaránt. A jelentős magasságkülönbségek miatt a légnyomás érezhetően megterheli az európai ember szervezetét, ám mindezt helyben orvosolni lehet egy kevés koka teával, melyet keresni sem kell, ugyanis országszerte fogyasztják nagy mennyiségben. Higgyék el ez valóban segíti szervezetünket az alkalmazkodásban és Peruban szerencsénkre nem büntetik.

Képek és szöveg: Tóth Tibor fotóművész

2016-06-03

KISALFÖLD TREND A FACEBOOKON




IMPRESSZUMMÉDIAAJÁNLATELÉRHETŐSÉGEKTERJESZTÉSI PONTOKÁSZF